ertragen
[ɛɐ̯ˈtʁaːɡn̩]
- Präsens (er/sie/es):
- erträgt
- Präteritum (er/sie/es):
- ertrug
- Partizip II:
- ertragen
- Hilfsverb:
- haben
1Es ist nicht zu ertragen.
این قابل تحمل نیست.
Verb
- ertragen
Grammatik von طاقت آوردن
Verb
- Umschrift
- tâqat âvardan
- Mit Vokalzeichen
- طاقَت آوَردَن
- Aussprache
- [tɒːˌɣæt ɒːvæɾˈdæn], [t̪ʰɒːˌɣæt̪ʰ ɒːvæɾˈd̪æn]